Novella, interjú és új tervek - üdv, 2017
Csodás hétfő reggelt!
Tudom, a hétfők kissé nehézkesek, lassan indítják a hetet,
és sokan ki nem állhatják őket. Szóval igyunk egy kávét együtt, aztán kezdjük
vidám hírekkel a januárt, hátha azokkal a hétfő is elviselhetőbb.
Először is, a Facebookon már szót ejtettem róla, de illő
volna itt is beszélnem arról, hogy a Pennát a kézbe! blog ünnepi gyakorlati
feladatára készült egy karácsonyi történet – kis megkésett karácsonyi ajándék
tőlem neked –, amelyet itt olvashatsz:
(Görgess a bejegyzés végére, ott találod a novellát, ami a „Láthatatlan
fiú és a Csillagszóró-kommandó” címet viseli.)
Ezzel sikerült elnyernem a vendégírói lehetőséget, és így
válaszolhattam néhány izgalmas kérdésre az írással kapcsolatban. Nem sok
interjúban volt még részem, szóval bevallom, nagyon élveztem a dolgot, és
igyekeztem őszinte, részletekbe menő válaszokat adni.
Az interjú egésze elérhető itt:
És mindezek után következzen a (számomra) legjobb hír, ami
szorosan kapcsolódik a fentiekhez: megvan az új regényötlet, szóval, ha minden
terv szerint halad, februárban belekezdünk egy teljesen új utazásba!
Az ötlet a karácsonyi novellához kapcsolódik, mert abszolúte
beleszerettem a szereplőkbe, és nagyon szerettem volna, ha sikerül
belerángatnom őket még néhány kalandba. Rengeteget agyaltam, mit is kezdhetnék
velük, hiszen a szereplők megismerkedése lezajlott a novellában, és az a
történet úgy volt kerek.
Aztán eltöprengtem Carney származásán. Valaha imádtam az ír
történeteket, a kelta mitológiát, a különös, különféle alfajokhoz, „kasztokhoz”
tartozó tündéreket, az óriásokat, és a számtalan izgalmas sztorit azokkal a
kimondhatatlanul különleges nevekkel… Szóval döntöttem: Carney visszatér
Írországba, és a Sullivan tesók vele tartanak.
De ez még mindig nem elég egy igazán jó sztorihoz.
Mi legyen a fűszer a dologban? A katalizátor, ami beindítja
az események láncolatát? Hová tartsanak? Miért van szüksége Carney-nak a
lányokra?
Néhány álmatlan hajnalnak és a kitartó makacsságomnak hála,
rádöbbentem, mi lehet a válasz a kérdésekre: az időutazás! Persze, nem
egyszerűen elutaznak. Különböző idősíkokra keveredve próbáljak az eseményeket a
megfelelő mederbe terelni, hogy az idő folyama végül pontosan oda vezessen,
ahonnan elindultak. Ebben segítségükre Finn, az óriás, Seock, a goblin, Liam,
Carney unokatesója, aki reménytelenül emberi, és egy tündérlány, Teagan, aki a
Daoine Sidhe dalnoka, és valamennyi párhuzamos dimenzióban bosszantóan
otthonosan mozog.
A sztori munkacíme egy régi-régi novellaötletem címe, amit
végül sosem írtam meg, és úgy döntöttem, (néhány szereplővel együtt) ennek a
történetnek adományozom. Így tehát a történet a Nyárvég dala címet viseli majd.
(A kapcsolódó Pacemakeres projektem Song of Samhain címen fut, ott követhető
nyomon, hogyan halad az írás.)
Remélem, érdekesnek találod majd, és nem bánod, ha hozok
néhány részletet belőle!
Addig is, míg elkészül, jelentkezem majd néhány további
részlettel a Horgony és masniból, tervek szerint a már korábban említett Top5
jelenetek formájában. Nem lesz egyszerű spoiler nélkül, de igyekezni fogok.
Kitartást a mai napra, és sok csodás olvasnivalót, meg
persze ihletet a szintén íróknak!
V.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése