Köztünk mindennek vége, 2023!

 

Nos, igen, időnként eszembe jut, hogy létezik ez a blog…

És most, hogy megint eljött a számvetés ideje (ó, hogy utáltalak, 2023!), elő is veszem, hogy gyorsan elbúcsúzzak mindentől, ami rossz volt, és reménykedjek valami jóban.

Először röviden összefoglalom a személyesebb történéseket (spoiler alert: szörnyű volt), és a bejegyzés második felében térek rá a könyves vonatkozásra, szóval, akit nem érdekel a panaszáradatom, nyugodtan görgessen az olvasmányaimat érintő beszámolóhoz, igazán nem veszem zokon J

Szóval az év szinte azzal kezdődött tavaly, hogy hetekig tartó idegeskedés és aggódás után kiderült, hogy a kutyusunk epilepsziás. Szerencsére gyógyszerrel jól kezelhető, és azóta, hogy elkezdte szedni a tablettát, egyetlen rohama sem volt, de azt az időszakot, amíg kiderült, hogy mi a probléma valójában és mit tehetünk érte, hát, azt nem kívánom senkinek sem L Meg persze ez megnehezíti a mindennapokat is, olyan szempontból, hogy mindig kalkulálnunk kell azzal, hogy napi kétszer időben megkapja a gyógyszerét. Nem mintha egyébként egész napra egyedül lehetne hagyni – egyetlen kutyát sem lehet –, de így különösen kell ügyelnünk rá, hogy mennyi időt tölthetünk távol.

Ő itt Rubenke, aki minden képen szomorú, pedig amúgy a legboldogabb kutyus a világon

Az év elejére terveztem egy utazást Bécsbe, amit már le is foglaltam és ki is fizettem, viszont a kutyus miatt akkor le kellett mondanom. Remélem, ezt idén sikerül bepótolnom, és eláraszthatlak titeket képekkel az Instán a kirándulásomról.

A további hónapok azzal teltek, hogy a szakdolgozatomon munkálkodtam, és küzdöttem a szorongással, hogy úgysem fog sikerülni… Szerencsére július 1-jén átvehettem az oklevelemet és végeztem marketing-kommunikáció szakon (a szakdolgozatvédésem merőben a tanáraim jóindulatán múlt, komolyan magamra kéne szednem néhány új képességet a nyilvános beszéd terén, mert rettenetes vagyok…).

Ahogy ettől a kötelességtől megszabadultam, bele is vetettem magam valami újba: a fordítás utáni szerkesztésbe. Érdekes új kihívás volt, de végül le kell mondanom róla egészségügyi okokból, és bár erre csak utólag jöttem rá, azért is, mert folyton olyasmivel töltöm az időmet, ami „hasznos”, ahelyett, ami boldoggá tesz. Mondhatjuk, hogy ez 2023 nagy tanulsága számomra.

Ha már megemlítettem az egészségügyi okokat, ez volt az év második felének nagy megkeserítője. A helyzet egyre rosszabb és rosszabb lett, amíg már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Sajnos a tizenötévnyi ülőmunka következményei most tetőznek (legalábbis reméljük, hogy „csak” az, még nem sikerült százszázalékos bizonyossággal megfejteni a kiváltó okot), de hé, szombaton végre mehetek gyógytornázni, reméljük, segíteni fog!

Fentiek miatt nem sokat haladtam az írás terén, úgyhogy egyelőre annyit ígérhetek, hogy meg fogjátok kapni az Öltések (a cozy fantasy kisregény) hiányzó fejezeteit és a teljes sztorit letölthető PDF-ben.

Ezenkívül elküldtem a régóta emlegetett e-sportolókról szóló regényt (munkacímén: IRL) egy pályázatra, várom a visszajelzést, és utána meglátjuk, hogyan tovább. Valamilyen formában mindenképp szeretném eljuttatni ezt a történetet hozzátok, mert nagyon-NAGYON megszerettem a karaktereket, és azt hiszem, ti is szívből szeretnétek őket. Hogy ezt leteszteljük, már készülőben van egy előzmény novella, ami kicsit segíthet megismerkedni velük ;)

(Amúgy nem tudom, miért használok kényszeresen hangulatjeleket egy blogbejegyzésben. Az üzeneteimben is ezt csinálom. Bocs, mindenki.)

Idén szeretnék megvalósítani egy nagyobb írós projektet is, a probléma csak az, hogy még nem döntöttem el, melyik legyen az. Gondoltam rá, hogy szavazásra bocsátom, ti mit olvasnátok szívesen, de őszintén, az túl nagy elköteleződés nekem. Ahogy olvasásban, úgy írásban is teljesen a hangulatomra hagyatkozok, és nem biztos, hogy végig tudnám vinni pont azt, amire a legtöbb szavazat érkezik. DE! Azért megosztom veletek, mik a jelenlegi tervek, és nagyon örülnék, ha hozzászólásban megírnátok, melyik az, ami felkeltette az érdeklődéseteket, mert ez viszont nagyon is motiváló tud lenni.

Az ötletek (eddig a pillanatig):

- Spin-off kötet, amelyben az IRL egyik mellékszereplője kapna jelentősebb szerepet, egy kezdő lánycsapat edzőjeként.

- Horgony és masni munkacímű gaslamp fantasy, amin már túúúl régóta dolgozok, de azt hiszem, végre megfejtettem, valójában mit és hogyan akarok elmesélni vele

- A mi dalunk munkacímű urban fantasy, a koreai idolok által ihletett szirén főhősnőkkel.

- Kívülállók munkacímű dark academia fantasy, olyan mágiahasználókkal a főszerepben, akik a sötét mágiához sorolt képességekkel születtek, azonban megpróbálják ezeket a képességeket jóra használni.

­- Egyelőre cím nélküli cozy fantasy, egy varázslények számára létrehozott menhelyről, és a marketingesről, akinek meg kellene mentenie a menhelyet a bezárástól.

Türelmetlenül várom, hogy elmondjátok, melyiket vennétek le egy könyvesbolt polcáról :D

És most beszéljünk arról, mit olvastam tavaly!

Ez az év egyetlen szempontból alakult jól: olvasás terén.

Minden eddiginél több könyvet sikerült elolvasnom, legalábbis azóta, hogy egyáltalán nyomon követem az elolvasott könyvek számát.

Összesen 48 db könyv került terítékre, ami talán nem tűnik olyan soknak, de mindazok mellett, amik történtek… eléggé boldog vagyok tőle. Plusz, mint mondtam, ez több, mint korábban, és minden évben növekszik, úgyhogy hurrá! Sőt, tavaly elkezdtem nagyüzemben angolul olvasni, ami teljesen megváltoztatta az olvasási szokásaimat, sokkal szélesebb kínálatból válogathatok, és sokkal inkább tisztában lehetek az aktuális trendekkel.

Ha valakit izgatnak a statisztikák...

A 2023-as kedvenceimet itt nézhetitek meg: https://www.instagram.com/p/C1jxYE8IJLC/?utm_source=ig_web_copy_link&igsh=MzRlODBiNWFlZA==

Mindig is a fantasy volt a kedvencem, ez most sincs másképp, legfeljebb az alzsánerek változnak. Meglepő módon viszonylag sok romantikus regényt is olvastam idén (mármint, tőlem meglepő), de azok közül kevés kedvencet avattam. Talán csak a Battle Royal címűt emelném ki, jó lenne, ha azt elhozná valaki magyarul is, mert szuper szórakoztató és mély volt egyszerre. Ami ritka kincs.

Azt hiszem, ennyit 2023-ról.

Örülök, hogy megszabadultam tőle. És reménykedem, hogy egy jobb év jön. Még abba is beleegyezek, hogy párszáz oldallal kevesebb olvasás jusson, megszakítva a felfelé ívelő tendenciát. Cserébe több írást, jó egészséget és több utazós kalandot szeretnék. (Gondolom, már késő írni a Jézuskának… Mindegy, akkor a címzett az univerzum, nem vagyok válogatós!)

Legyen csodás 2024-es évetek, váltsátok valóra minden álmotokat! És ne felejtsetek el kommentelni, itt várok:

Az új kis setupom, a csodás, A vándorló palota ihlette egérpaddal